Egynemű sövényhez kell szakember?

Múlt héten elkezdtem egy sorozatot, hogy bemutassam mi hogyan értelmezzük a kerttervezés különböző szakaszait, léptékeit.

Fura lehet ugyanis, amikor azt mondjuk, hogy bízzanak meg egy mérnököt, hogy segítsen kiválasztani azt a növényt, amiből egy hosszú, egyforma sövényt ültethetnek maguknak. 

Tényleg érdemes szakértőt fogadni egy "egyszerű' sövény kialakításához?

Természetesen igen, hiszen ha most megkérdezném, hogy miből legyen a sövény, ahogy számos beszélgetésen már elhangzott ez a párbeszéd, a válaszok az alábbiak lennének:

• 35% Leylandi
• 35% Babérmegy
• 30% Tuja

Ilyenkor szinte biztos, hogy a megbízó nem ismeri azokat a lehetőségeket, amelyek közül érdemes válogatni és amelyekkel szebbé, egyedibbé tehetné kertjét.

Nézzük, milyen kérdéseket érdemes feltenni, amielőtt a növényfajtán kezdenénk el gondolkodni:

1. Mi a sövény telepítés célja?
2. Hová kerül a növény?
3. Milyen szín, milyen struktúra hiányzik a meglévő kertből (mi illik hozzá)?
4. Mekkora a hely ott, ahová kerül a növénysor?
5. Tényleg egy egynemű sövényre van szükség?
6. Muszáj, hogy örökzöld legyen?
7. ...stb.

Már a kérdések sokaságáből kitűnik, hogy mennyire összetett feladat is lehet egy sövénytelepítés, mint ahogyan azt már a szoliter növény kiválasztásánál is olvashattuk.

Ha nem is akarunk ennyire mélyen belemenni, hiszen gyakorlatilag bármilyen növényféleséget sorba ültethetünk, így azt mondhatnánk, hogy végtelen lehetőség adódik a sövényünk összeállítására. Mégis leszűkíthetjük a kört azzal, hogy alapvetően milyen típusú sövényekben gondolkodhatunk:

Léteznek összefüggő egynemű sövények, melyeknél az egyes növények nem különíthetőek el az idő előrehaladtával. Összefüggő egynemű sövény kiválasztásánál fontos hogy ismerjük a választott növény igényeit, hiszen az összefüggő növényfalat többszöri nyírással alakíthatjuk ki, azt pedig nem minden növény viseli el.

Olyan sövényt is kialakíthatunk, ahol minden egyes növény szabadon áll. A cél az, hogy látszódjék minden egyed teljes szélességében és még üres terület is maradjon közöttük. Ennek a sövénytípusnak a jellemzőiből adódik, hogy kompakt, legtöbbször örökzöld növényekből javasolt kialakítani, melyek nyírás nélkül is szabályos alakot öltenek. Tudni kell azonban, hogy ezekhez általában széles hely szükséges, akár 3-5 méter is. 

A fentiekből már kitűnik, hogy ezeken felül megkülönböztethetünk nyírt, vagy nyíratlan sövényeket is. Lomblevelű növények esetében mindenképpen szükséges a nyírás, sőt azt is elmondhatom, hogy minden olyan növény esetében szükséges, amelyik gyorsan nő!!!

És itt meg is állhatunk egy pillanatra és visszatérhetünk azokra az okokra, amiért az emberek nagy százaléka a korábban sorolt leylandi, babérmegy, vagy szil sövényeket választaná. Azért, mert ezek a növények azok, amik viszonylag gyorsan nőnek, ezért a kerttulajdonosok azt gondollják, hogy ezekből lesz gyorsan szép zárt sövényük, amin a szomszéduk nem lát át. Sajnos azonban ez nem így van. 

Ebből is látszik, hogy milyen hasznos lehet a szakértői iránymutatás, hiszen amint az új növénytulajdonos hazaviszi a csodasövényét, elülteti és azt várja, hogy mihamarabb zárt sövénye lesz, nagyon meg fog lepődni, amikor egyszer csak egy szilfaligetre ébred. Hiszen a csodasövény növénye bizony egy szilfa, amit ha nem nyír a tulajdonos évente legelább kétszer nagyon kicsire (már telepítés után azonnal kb 20 cm-esre), akkor igaz, hogy gyorsan takarást fog adni, de nem olyat, mint amire a tulajdonos az energiáját és pénzét szerette volna fordítani. A másik "csoda növény" a leylandi, melynek a magassági növekedése tényleg kiemelkedő. Azonban azt is érdemes tudni, hogy ha nem jól kezeljük, akkor ebből a csodálatos növényből egy darab lesz kb. 10m széles és 15-30 m magas. Gondolom, hogy senki nem ilyet szeretne, amikor sövénynövényt keres. Való igaz, hogy nagyon gyorsan, akár 3 év (ültetés után) alatt képes elérni a 2,5-3 méteres magasságot, de széltében is hasonlóan nő, ezért évi többszöri metszéssel lehet csak kordában tartani annak érdekében, hogy végül egy szép sövényt alkosson.

Folytahatnánk a növény fajták elemzéseit. Ebben a cikkben most csak azt szerettem volna érzékeltetni, hogy tényleges szakmai segítség hiányában a kiválasztott növénysor mellé sok felesleges bosszúságot is vásárolhatunk magunknak. Kíméljük meg magunkat ettől és kérjünk szakértői segítséget!