Kordonok, futtatók

Néhány hete elkezdtük picit részletesebben bemutatni a kerti elemek széles skáláját. Legutóbbi cikkünk a magaságyásokról szólt, melyek lényege, hogy kis helyen, rendezett módon tudunk benne haszonnövényeket előállítani. A hangsúly a mai világban erősen a "kis helyen" részen van, mert egyre kisebbek a kertek, egyre kisebbek a kerteken belüli zöldfelületek. Ezeket pedig minél inkább ki kell használni. Ezért is jutott ma eszembe a különböző vertikális helyekre való kerti elemek és növények témája, a futtatók és kordonok.

A kerten belül nagyon sokféle technikával lehet élni, amivel a hagyományos fa-bokor-aljnövényzet kombinációt kicsit megfűszerezhetjük. A növények nagyon rugalmasak, sokmindent kibírnak. A nyírást és alakítást kifejezetten jól tűrik, bár kevesen mernek drasztikusan belevágni a kifejlett növényeikbe…

Ha pici a hely, és a növénynek szinte csak függőlegesen van helye terjeszkedni, ajánlom a kúszó, vagy futó növények használatát, bizonyos feltételek mellett! Vannak olyan futó növények, amelyek később megfásodnak, ezeket aztán tényleg extrém módon tarthatjuk a kiskertjeinkben. Gondoljunk csak a bonsaiokra, amiket bármilyen típusú fából, gondos kezek között évtizedeken át alakítanak, és sokszor még virágoznak, vagy teremnek is, pedig sosem érik el a fajtára jellemző méreteket.

Szegény futónövényeket, mint a trombitafolyondárt, vagy a borostyánt, az agresszív növekedésük miatt sokszor háttérbe is szorítjuk, mert mindenkinek van egy ismerőse, aki „alig bírt megszabadulni tőle”. Ezért javaslom az ilyen agresszívan növekvő fajok háztól, vagy egyéb kerti épülettől való eltávolítását. Ha így teszünk, csodás és egyedi díszei lehetnek a kertünknek. Fontos, hogy a választott támrendszer a növény növekedési erélyének megfelelő legyen. Az erős, fásodó törzsű kúszónövényeket minden esetben vasszerkezetre és acélhuzalokra kell futtatni, a fa szerkezetet hamar „kinövik” összeroppantják. A vasszerkezet lehet hosszanti, oszlopokon álló, mint egy lugas, de lehet központosan alátámasztott, esernyőszerű is. A megfelelő alapanyag mellett a méretezés is nagyon lényeges. A futónövény, bár légiesnek hat, nagy súllyal nehezedik a támrendszerére, ezért a megfelelő alapozás nem elkerülhető.

Ha támfalakat, vagy épületfalakat szeretnénk eltakarni, arra azok a növényfajták alkalmasak, melyek tapadókorongokkal tapadnak és nem pedig kacsokkal kapaszkodnak felfelé. Ilyen a borostyán és néhány vadszőlő fajta. Ha az épület falazatát szeretnénk megóvni, akkor elé helyezett futtatóra futtassuk fel a választott növényt, de ebben az esetben is fontos a növény kordában tartása és a megfelelő fajtaválasztás.

Zárt falak mellett zöld falakká változtathatjuk a sima drótkerítést is, melyet teljes mértékben el tud takarni a jól megválasztott futónövény, ha megfelelő kerti viszonyok állnak rendelkezésére.

Hangulatossá tehetjük a lépcsőfeljárót, ha annak korlátja mellé egynyáriak közül kúszó habitusút ültetünk.

Ha mégis az épülettől távolra helyezzük a futónövényt, akkor is nagyon lényeges, hogy választáskor tisztában legyünk a növény tulajdonságaival: lehet fásodó szárú, vagy lágyszárú, lehet tapadókorongos, vagy kacsos, lehet, hogy csak 2m-re képes felkúszni, de az is lehet, hogy akár 10-15m magasságot is elérheti. Ezek azok a tulajdonságok, melyek meghatározzák, hogy milyen támaszra és mennyi karbantartásra lesz szükség ahhoz, hogy néhány év alatt egy különleges kerti díszt neveljünk a kiszemelt növényféleségből.

Régen a vidéki otthonok bevezető részén mindenhol szőlőlugast láthattunk. Remek példája a keskeny, szűk helyen való takarónövényeknek. Már a néhány éves szőlőlugassal takarást tudunk elérni. Ha nem vágyunk kertészeti kalandokra, már készen kaphatóak befuttatott, benyírt takaró panelek, vagy sövényelemek.

A fotón a futó növények egy különleges megjelenése látható. Az az állapot, amikor egy fásodó szárú futó növény, jelen esetben szőlő, olyan koros, hogy már tàmasz nélkül, szoliterként tud funkcionálni a kertben, ahová majd kerül. Mivel dézsás kiszerelésben árulják, a teraszunkon is elhelyezhetjük, ahol szeptemberben már szüretelhetjük is a termését.

Bármelyik módot is választjuk, arra felhívom a figyelmet, hogy bár különleges szépségűek a kúszó és futónövények mindegyikük magas gondozásigényű! Semmiképpen nem ajánlom olyan kertbe való ültetésüket, ahol nincs lehetőség a rendszeres ápolásukra, ami nagyrészt a kordában tartásukból fog állni!