„…tájépítészmérnök vagyok”, „...ja, hogy kertész!”

Sokáig magam sem tudtam megfogalmazni, mit is kellene válaszolnom, amikor megkérdezik, mivel foglalkozik egy tájépítész. Sőt, ha jobban belegondolok, még most is elég nehéz, főleg azért, mert számtalan irány felé lehet, illetve kell specializálódnunk, miután végeztünk az egyetemi (most már BSC-s) képzéssel. Az viszont, hogy nem vagyok kertész, már jóval korábban megfogalmazódott bennem. Az pedig, hogy miért nem, egyre jobban körvonalazódik.

A kertészmérnök és tájépítészmérnök kategória a felsőfokú képzési rendszerben mérnöki végzettséget feltételez, de sokakban ma is él a képzavar. Okai a képzési szervek bonyolult és állandóan változó rendszerében is keresendők. Az 1850-es években létesült az első intézmény, amely kertészeti képzéssel foglalkozott. Ekkor még „csak” a haszonkertművelés magas szintű ismeretének átadása volt a cél. Innen ered, ami miatt ma is nehezen vonatkoztatunk el, ha azt a szót halljuk, hogy „kertész”. A folyamatos fejlődés, az életterek átalakulása miatt indokolttá vált a szakterületek cizellálása, így 1894-re eljutott a szakma oda, hogy már külön emlegették a dísz-és tájkertészetet. A két szakma sok-sok éven keresztül kart karba öltve egymás mellett fejlődött, sőt a tájkertészet egyenesen a kertészetből nőtte ki magát. Most, 2017-ben a tájépítészt sokan kertésznek azonosítják annak ellenére, hogy a dísznövénytermesztés és a kerttervezés már 1907-től (110 éve!) teljesen elkülönült egymástól oktatási szinten is.

Az elkülönülés okai egyszerűek, és egyben a megkülönböztetés szükségességét is alátámasztják. Mind a kertészeti növények termesztése, ápolása, és nemesítése, mind pedig a kerttervezési, a kert- és parképítészeti, valamint a zöldfelület-gondozási területeken annyi tudásanyag halmozódott fel, hogy a szakembereknek specializálódnia kellett azok szakszerű alkalmazására.

A specializálódás szükségességét a következő példa igen jól szemlélteti: megbetegszünk, elmegyünk a házi orvoshoz (általános orvos), aki megállapítja, hogy nagy a baj. Azt is megállapítja, hogy melyik szervünk beteg, majd elküld az adott szakemberhez, aki jó eséllyel az életét tette fel arra, hogy pl. agysebész legyen. Mi örülünk, hogy egy olyan emberhez kerültünk, aki naponta a miénkhez hasonló problémákkal foglalkozik. Vajon örülnénk-e neki, ha az életmentő agyműtétet egy pl. plasztikai sebész „próbálná meg” elvégezni rajtunk? A válasz egyértelmű: mindenki az adott problémában leginkább jártas specialistához szeretne eljutni.

Miben jártas a kertészmérnök és a tájépítészmérnök?

A kertészmérnök az, aki alapvetően a kertészeti növények termesztésében, a gazdasági, termesztési folyamatok irányításában szerez széleskörű tudást.  Szakosodhat a dísznövénytermesztésen kívül egyéb irányokba is, mint például gyógynövénytermesztés, zöldségtermesztés, gyümölcstermesztés vagy szőlőtermesztés. A tanulmányai kiterjednek a növényegészségtanra, a növénynemesítés módozataira, és természetesen azok felhasználási lehetőségeire is, a termesztésen felül.

Ezzel szemben a tájépítészmérnök növényismerete a növényi taxonok sokaságának ismeretéig terjed olyan módon, hogy felismeri, és a termőhely igényeit figyelembe véve alkalmazza a kertészeti ágazatban kinemesített növényagyagot. A „tájas” szakember ismeretei nem korlátozódnak a növényanyagra, hiszen egy komplex zöldfelület nem csak növénnyel borított területekből áll. A családi ház kertjében elhelyezendő műtárgyakhoz kapcsolódó anyagismerettől a területrendezéshez kapcsolódó műtárgyak méretezéséig széles körű műszaki ismeretekkel kell, hogy rendelkezzen, hiszen a tájépítész a kert léptéktől egészen a táji léptékig tervezhet. A szakképzési rendszerből kiindulva kerttervezésen túl táj- és településrendezés, valamint településüzemeltetés szakirányok közül választhatnak a témára fogékony hallgatók.   Látható tehát, hogy a végzett tájépítészmérnöknek olyan széleskörű ökológiai-, társadalmi-, műszaki-, és környezetvédelmi ismeretekkel kell rendelkeznie, melyek használatával jól funkcionáló közösségi tereket hozhat létre.

A kertészmérnökök és a tájépítészmérnökök ismereteik közös halmaza a dísznövényismeret. A kertészmérnök ismerete a kertészeti növények előállítására, skálájának szélesítésére koncentrálódik, amivel a tájépítészmérnök a későbbiekben dolgozik, az előállított növényeket alkalmazza az épített emberi környezetben.

Petra