Állatkertben jártunk

Hol szerezzen az ember különleges és "menő" ötleteket, ha nem az Állatkertben?

A Fővárosi Állat-és Növénykert az utóbbi években elképesztő átalakulásokonn ment keresztül. Minden felújított és természetközeli képet mutat. A minap volt szerencsénk közelebbről is megnézni. Bár elsősorban az állatokat mentünk megnézni, egy-egy kirívó szépség felkeltette a figyelmemet a séta során, és úgy gondoltam,hogy megmutatom, vannak növények a múltkor említett "trendi" fajtákon túl is.

Nem szabad elhanyagolni a tényt, hogy egy masszív, már beállt, akár 100 éves tagokkal is büszkélkedő lombkorona szint alatt sétáltunk, tehát egy vadonat új, üres kertben nem feltétlen sikerül ezeket a növényeket egyből ilyen szépen tartani. Sok esetben szükség lenne ugyanis egy-egy nagy fa laza árnyékára, hogy ne égjenek meg a napon. Na de lássuk a séta során felfedezett növényeket:

Rögtön a bejáratnál egy fényes lombú, 120 cm-es cserje fogadja a látogatókat. Kíváncsi lennék hányan ismerik fel, illetve hogy hány embernek akad meg rajta a szeme. A tárnicslonc igazi különlegesség több szempontból is: Apró levelei babérszerűek, hegyes csúcsban végződnek a vesszőn felfelé zöldből barnás pirosra vált a színük. Félörökzöld, tehát enyhébb teleken megtartja a színes lombját, és olyankor virágzik, amikor már a legtöbb növény nem: ősszel. A képen zöld lombút látunk, de még ez is szépen díszit. Ezen kívül léteznek még tarka lombú fajták is.  Tovább haladva, felmásztam a nagyszikla oldalára és megpillantottem egy zöldtetőt. Nagy öröm volt, mert még sose láttam élőben hobbitházat.:) A zöldtető jelen esetben csak különböző varjúhájfélékből áll. Ezt a szőnyeget alkalmazhatjuk a kert egyéb pontjain is, gyeppótlóként. Előnye, hogy ugyanúgy vásárolható, mint a gyepszőnyeg, így egyik pillantról a másikra zölddé varázsolhatjuk a kert azon részét, ahová ezt a szőnyeget szántuk. Nem igényel különleges gondozást, nagyrészt taposástűrő fajokból tevődik össze és még virágzik is. Nekem személyes kedvenceim a húsos és fényes levelű kis csodák, amik minden sziklarepedésben, kövek közt, a leg zordabb helyeken is megtalálják az élethez szükséges energiákat. Saját kertünkben a járda egyes éles kanyarjaiba ültettem hasonló növényeket, így kitöltve az amúgy kezelhetetlen, haszontalan részeket. Külön fejezetet lehetne írni a hortenziákról, mert annyira gazdag fajtaválasztékkal rendelkeznek. Az itt található különleges fajtát ezelőtt még nem láttam teljes pompájában. Ez a tölgylevelű hortenzia. Ahogyan annak lennie kell, egy kis hangulatos épület melletti öbölben, hatalmas, árnyat adó fák alatt találtam ezt a gyönyörűséget a maga 30 cm-es bugáival, kicsattanó egészségben. Lime-zöldből rózsaszínbe forduló virágzata lenyűgöző, hozzá pedig a különleges hangulatot keltő levelei igazán szép zöld foltot képeznek. Ez a növény bizony nem a mini kertek növénye, hiszen akár 2-3 méter átmérőjűre is megnőhet! Bizonyos fajtái naposabb fekvésben ősszel pirosba hajló lombszínre váltanak, ezzel fokozva a növény különleges díszítő értékét. Itt a bevezetőben leírtakkal ellentétben egy új telepítésű, tűző napra kitett, modern növényt láthatunk, a bambuszt! A bambusz teljesen alkalmas egy gyorsan növő, egynemű sövény kialakítására, azonban jól át kell gondolni hol alkamazzuk. Vannak esetek ahol idegenként hatahat, azonban japános hangulatú, vagy modernebb, letisztultabb kertekben különleges szépségű lehet. Számtalan fajtája van, melyek nálunk is jól nevelhetőek. Legrosszabb tulajdonsága, amire figyelni kell már a telepítésnél, hogy agresszíven terjed. Gyökérzónáját el kell választani azoktól a területektől, ahol zavaró lenne az elterjedése. A többi - hasonlóan gyökérsarjakkal  terjedő növény mellett - ezt sem javasolt védelem nélkül vegyes ágyásba ültetni, gyepes területen azonban a gyakori fűnyírás megoldja ezt a problémát.         Utolsóként nem egy növényt, hanem egy különlegesen vonzó kerti elemet mutatok. A képen egy mesterségesen kialakított kerti csobogó, vízesés látható. Azt gondolom, hogy ha a kertjébe valaki csobogót szeretne létesíteni, azt csak ilyen színvonalon érdemes. Nem feltételen a kialakításra, vagy stílusra gondolok, hanem arra, hogy érdemes úgy elhelyezni a kertben a vizet, hogy az természetesnek hasson. Sajnos a fotón nem látszik, de ez a vízesés egy nagyobb sziklakert része, melyre szintén igaz, hogy úgy építetették, meg, hogy  az ne csupán emberek által összehodrott kövek sokasága legyen, hanem egy természethű élettér.

Számtalan külnleges szépséget lehetne még felsorolni, kezdve a japán kert szabályosan elrendezett sóderágyával, a nemzeti bonsai-gyűjteményen át, a száz éves fa matuzsálemekig. Ezek felfedezését azonban átadom azoknak, akik maguk is tervezik, hogy bejárják a Fővárosi Állat- és Növénykertet. Remélem, hogy az itt összegyűjtött ötleteket tippeket adhatnak azoknak, akik azon törik a fejüket, hogy hogyan alakítsák ki, vagy éppen át kertjük bizonyos részeit.