Kert és kutya? Kert és kutya!

Mivel a nemrégiben (még a nagy korlátozások előtt) egy fajtatalálkozón voltam a kutyusunkkal, gondoltam mára a kert vagy kutya kérdésről írnám le a gondolataimat. Előre bocsátom, hogy nem egy kollégámnak van kutyája, így minden bizonnyal működik a kettő együtt is!

Tehát nézzük azt a variációt, hogy kert ÉS kutya, de hogyan?

A témának millió megközelítése lehet, hiszen a kert is ezerféle lehet. No meg persze kutya és kutya között is óriási a különbség.

Kezdjük talán azzal, hogy megkülönböztetjük a kis- és nagytestű kutyák kártételét. Akiknek kistestű vagy mini kutyájuk van, azoknak tapasztalatom szerint nincs igazán van félnivalójuk a kertben, hiszen ezek a kutyik nem tépik ki a csemetéket a földből, nem tapossák ki a tulipánokat ellentétben egy 30-40 kilós házikedvenccel…

Innentől azokhoz szólok, akiknek közepes, vagy nagytestű kutyájuk van. Esetleg a közeljövőben ilyet terveznek tartani a kertjükben.

A legrosszabb eset, ha kutya és kert egyszerre érkezik az ember életébe. A kezdeti időszak egy kölyöknél nagyon nehéz lehet, hiszen megkóstol mindent és feszegeti a határait. Előnye viszont, hogy ilyenkor a legjobban nevelhetőek. Ebből ki is derül, hogy az én véleményem az, hogy legyen kutya, de a megfelelő kezek között, és akkor nem lehet baj. Emellett én magam is belátom, hogy nincs teljesen igazam, mert bizony vannak teljesen flúgos kutyik, akiknek szenvedélyük a frissen ültetett csemeték kiásása, megrágcsálása és nem lehet elrettenteni őket. Ezek már az extrém esetek.

De nézzük tovább, tehát a kert a telepítéskor nagyon sérülékeny, ezért a kertépítés évében ne szerezzünk be nagytestű kölyökkutyát. Ha lehet, akkor inkább várjunk vele még egy évet, hogy a növények stabilan beálljanak!

Ha már megvan a kutya, az azért jó, mert ismerjük a mentalitását, ismerjük az igényeit és a hóbortjait. Ebben az esetben már a kertet tudjuk a kutyához alakítani.

Ha a kutya őrzővédő szerepet is betölt, akkor szuper megoldás a telken egy dupla kerítés 100-120 cm széles kifutóval körben, amit aztán cserjesávval szuperül el lehet takarni. De ha nem is szánunk ilyen faladatot a kutyának, akkor is érdemes megoldani, hogy a kert egy részét csak felügyelettel látogathassák az ebek, egy elzárt területen pedig szabadon szaladgálhassanak, amikor nincs velük a gazdi.

Mit is kell féltenünk a kutyusunktól?

Elsősorban a gyepet! A gyep az, ami a vizelettől egyszerűen kiég. Ez a típusú kár leginkább a nősténykutyásakat fenyegeti, és ezellen valójában a kutya oldaláról keveset tehetünk. Viszont vannak elektromos láthatatlan kerítések, melyekkel körbekeríthetjük a nagyobb egybefüggő gyepes (vagy más megvédendő) részeket, hogy ne tudjon odamenni a kutya üríteni.

Másodsorban a talajtól elágazó pikkely-, vagy tűlevelű örökzöldeket. A tujákat sajnos teljesen kinyírja, ha rendszeresen WC-nek használják, és ettől sajnos a cicás gazdik is tarthatnak, talán még jobban is, mint a kutyatulajdonosok, mert bizony ha egy macska kiszemel egy tuját, azt nem kíméli, és addig jár oda, amíg ki nem vágjuk.

Harmadrészt pedig a kifekvés és kitaposás lehet nagyon bosszantó, amit neveléssel, az ágyásoktól való eltiltással lehet csak elkerülni.

Összességében tehát akkor tudunk kutyabarát kertet létrehozni, ha:

• van a kutyának külön kijelölt terület,
• valamilyen fizikai védelemmel elválasztjuk a számunkra értékes elemeket,
• jólnevelt kutyát tartunk,
• friss kertbe nem hozunk nagytestű kölyköt.

Fákban és cserjékben kevésbé tud kárt tenni a kutya, tehát az is egy jó vezérelv lehet, hogy ezek használata felé toljuk el a gyep-ágyás arányát.

A kutyusos gazdikat csak bíztatni tudom, hogy egy kis türelemmel minden kutya tud kert-kompatibilis lenni, de ha a kert nem kutyabarát, akkor tegyük azzá közösen!