Gyepszőnyeg vs. műfű

Minek nevezzelek?

Az olyan időszakokban, amelyekben nincs semmilyen gondolatfüzér, amelyre felfűzhetnénk a heti blogbejegyzéseinket, én mindig az életből inspirálódom. Sokszor akár egy beszélgetés apropóján is felmerül bennem, hogy egy-egy dolog nem mindenki számára egyértelmű. Akkor írjunk róla! Így volt ez akkor, amikor sokszor belefutottam abba a kérdésbe, hogy mi a különbség a földlabdás és a konténeres növények között, vagy egyáltalán mi az, hogy konténer? Ilyen volt amikor MINDENKI császárfát szeretett volna ültetni, vagy amikor megkérdezték tőlem, hogy „ez a tuja miért ilyen csúnya”… Mostanra pedig újra és újra találkoztam azzal a képzavarral, ami a fejekben él gyepszőnyeg témában.

A gyep az gyep, akárhonnan is nézzük! Az azonban, hogy mit jelent a szó szoros értelmében a gyepszőnyeg kifejezés, már sokak számára nem egyértelmű. Sokan hiszik, hogy a gyepszőnyeg az műanyagból készül és gondozásmentes, pedig ez egy óriási tévedés!

1. Előállítás

Amit gyepszőnyegnek hív a szakma, az egy élő növénytársulás, melyet valahol magvetéssel telepítettek, előneveltek a számunkra. Elérték, hogy egyöntetű, gyommentes és zárt gyepfelületet tudjunk egyik napról a másikra a kertünkbe telepíteni. Ezt úgy kell elképzelni, mint bármelyik másik növényt, amit nem mi magunk vetünk el, hanem valahol, például egy kertészetben elvetették a magokat, ápolták és gondozták a növényt, hogy aztán a mi gondozásunkba adják.

A gyepszőnyeget semmi módon ne keverjük össze azzal, amit valóban szőnyegkészítési, IPARI technológiával készítenek: ez egyszerűen a műfű! Annak ellenére se, hogy a műfüvet szőnyegszerűen, 3-4 méteres szélességben összecsévélve, terítésre készen értékesítik. Manapság már nagyon-nagyon élethű műfüvet is lehet kapni. Nem is csodálkozom, hogy sokan összekeverik a gyepszőnyeggel.

A leglényegesebb különbség a kettő között előállításuk szempontjából, hogy az előbbi egy biológiai folyamatokra épülő természetes növénytársulás, az utóbbi pedig gyárakban készül műanyagból.

2. Telepítés

A telepítés első, sőt inkább nulladik fázisa a gyepfelület kijelölése a kertünkben. Gyepfelületnek minden olyan biológiailag aktív felület alkalmas, ahol sok a napfény, és van minimum 30 cm termőréteg. Vannak már úgynevezett árnyéktűrő magkeverékekből előállított gyepek is, de én úgy tartom, hogy a fű a napon a legszebb!

A helykijelölés után elő kell készítenünk a talajt a gyepszőnyegnek. A talaj-előkészítés tulajdonképpen itt azt jelenti, hogy megpróbáljuk a gyomokat a lehető legnagyobb mértékben visszaszorítani. Ez történhet kémiai vagy fizikai úton (gyomirtó és/vagy kapálás). A legizgalmasabb a biológiai út: eresszünk a területre 3-4 libát egy évre, garantáltan gyommentesítik és trágyázzák a talajt! J Persze erre általában nemigen van módunk és időnk, úgyhogy marad a fentebbi két eljárás egyike. Az előkészítés után érdemes egy kicsit fellazítani a talajt, hogy a gyepszőnyeg könnyen be tudjon gyökeresedni. Ezzel gyakorlatilag készen is vagyunk. Ha egyenletes a talaj, akkor kiguríthatjuk a legtöbbször 40 cm széles hengereket, még lehengerezzük és várjuk a begyökeresedést.

Műfű esetén is érdemes körültekintően átgondolni, hogy melyik az a terület és funkció ami megköveteli, hogy a kertünk egy részét leburkoljuk, azaz kivonjuk a biológiailag aktív felület hányadából. Elsősorban oda érdemes műfüvet telepíteni, ahol már valamilyen művi elem amúgy sem teszi lehetővé a növények elhelyezését. Ilyen például egy szintben végződő vagy kiemelt pince, esetleg garázsfödém, vagy egy az általában árnyékos és szűk oldalkert, amit a szomszéd ház teljesen beárnyékol, kutyafuttató… stb.

A műfű telepítési módja többféle lehet. A legnagyobb különbségek az alépítményben lehetnek. Lehetséges a talajra való telepítés és kavicságyra való telepítés is. Mindkettőnél fontos, hogy szilárd és sík legyen a tükör. Itt a gyomok annyira nem lényegesek, hiszen sok réteg műanyag kerül rá, így nem fognak tudni tovább fejlődni. A végső rögzítés ragasztással (körben egy betonszegélyhez és középen az illesztéseknél) és szegekkel történik. Természetesen teljesen burkolt felületre is ragasztható (például terasz).

3. Fenntartás

A gyepszőnyeg a terítését követően igen intenzív fenntartást igényel: a folyamatos nyírás miatt (amivel elhordjuk a talajból kinyert tápanyagokból előállított szerves anyagot a területről) vissza kell pótolnunk a tápanyagokat. Ezt tehetjük mulcsozással vagy műtrágyázással. Ezenfelül éves szinten tavasszal és ősszel érdemes szellőztetni a gyepszőnyeget. Rendszeresebb munkálatnak számít a nyírás és a gyomtalanítás. Mivel élő társulásról vagy szó, száraz nyári időszakokban elengedhetetlen a rendszeres és bőséges öntözés. Vigyázat! Az öntözés helytelen módja hamar gombásodáshoz vezethet, erre is fontos ügyelnünk. Fontos szem előtt tartanunk, hogy ez egy élő felület, ami a kertünk biológiai rendszerébe beépül, emellett azzal is tisztában kell lennünk, hogy a gyepszőnyeg, hasonlóan bármelyik hazavitt kész növényhez, tönkre tud menni. Ápolni kell! Ha nem így teszünk, akkor hamarosan felüti a fejét közte a gyom, és pár éven belül senki nem fogja tudni megmondani, hogy itt valaha gyepszőnyeg volt leterítve.

A műfüvet telepítése után sokak szerint nem kell fenntartani… bár én erősen kételkedem benne, hogy szép tudna maradni bármely felület a kertünkben, ha azt nem kezelnénk. Gondolhatunk itt akár egy térkövezett burkolatra is: begombásodik, begyomosodik, kimozgósodik, ráhull az avar…stb. A műfüvet is tisztán kell tartani. Erre vannak megvásárolható karbantartógépek, kb „porszívók”. Ezekkel a gépekkel tudjuk eltávolítani a nem kívánt szennyeződéseket a fűről. Pangó víz esetén az algásodás és gombásodás szintén nehezen kerülhető el. Ilyen esetben meg kell bontani az alépítményt és megoldani a vízelvesztést. Az alépítmény rongálódása estén szintén fel kell szedni a ragasztott füvet, majd újratelepíteni. Az öntözés ugyan elmaradhatna, viszont napsugárzás hatására ezek a felületek (főként, ha nem talajjal érintkeznek) akár 60°C –osra is felmelegedhetnek, melyre rálépni semmiképpen sem ajánlott! Tehát a műfüvet abban az időszakban, amikor a gyepszőnyeget is, szintén öntöznünk kell! A ráhulló lombot csakúgy, mint a gyepnél, lombszívóval tudjuk eltávolítani. Ha szerencsénk van, nem esik az eső lombhulláskor, mert a nedves lomb nem szívható fel olyan könnyedén…. aztán bele ne rakódjon a szálak közé, biztos ágyat alakítva a jövőre, felülről érkező gyommagoknak…

4. Eltakarítás

A folyamatosan ápolt gyepszőnyeg több tíz éven át biztosan dísze lesz a kertünknek, vagy akár tovább is. Hiszen folyamatosan megújul, változik, cserélődik. Fejlődnek újabb tövek benne, az elöregedtek pedig elhalnak. Ha netán belefáradunk az intenzív fenntartásba, és átadjuk a lehetőséget a természetnek, akkor pár éven belül lesz egy kevésbé szép, kevésbé egységes, de éppen ezért sokkal diverzebb növénytársulásunk, amit további nyírással terelgethetünk és használhatunk pont ugyanúgy, mint korábban az „angol gyepet”. Abban az esetben, ha teljesen meg kell szüntetnünk a gyepfelületet, el is hordhatjuk egy gyepfelszedő géppel. Szép állapotában áttelepíthető vagy komposztálható lesz, tehát minden formájában tápláljuk vele a környezetünket.

Jelenleg a műfű élettartamát a gyártók 10-15 évre teszik. 10-15 év múlva a teljes felületet le kell cserélni. Ekkor a szegeket ki kell szedni a földből, fel kell tépkedni a ragasztókat. Minden réteget, melyet lefektettünk, ki kell dobni a kukába, és újat kell vásárolni helyette. Nem szeretnék tippelni, hogy ekkor hány száz kilónyi hulladék elhelyezésének gondjával fogjuk magunkat szemben találni. Aki építkezett már, az tudja, hogy az inert hulladékot sem könnyű megfelelően kezelni, a műanyag és talajjal „szennyezett” különböző takarórétegek pedig nem számítanak sem szelektív hulladéknak, sem inert hulladéknak. Tehát ezeket csak szelektálva tudjuk majd elszállíttatni a megfelelő hulladéklerakó telepekre.