Az egyik legizgalmasabb kerti elemről...1. rész.

Ma és a jövő héten egy igazán egyedi kerti elemről fogunk beszélgetni: ez pedig a kerti tó! Megkerestem egy szakavatott tótulajdonost, aki bár nem szakember, mégis elhivatott a természetes tavak kialakításában, olyannyira, hogy saját, nagy létszámú facebook csoportot is működtet, rendelkezik egy saját természetes tóval, és most építi az új fürdőtavát. Úgy vélem, hogy a gyakorlati tapasztalatokból lehet a legtöbbet okulni, főleg ha a természetet próbáljuk "másolni", ezt tankönyvből ugyanis nem lehet megtanulni!

Kedves Balázs, köszönöm, hogy vállaltad az interjút, mesélj picit magadról!

-Semmi szakmai tudásom nincs ezzel kapcsolatban. Pusztán kísérletezgettem azok után, hogy minden dolgot kipróbáltam, amit a kereskedelemben kapni lehet. Kb. 10 éve hagytam fel a sok marhasággal, és a növényekre összpontosítottam. Próbálgattam, melyik az a növény ami egész évben tisztán tartja a tavat. Ami sikerült. Most éppen egy fürdő tavat építek. Remélem, itt is beválik.

Én is remélem! Sokaknak vágya egy természetes fürdőtó. De mit hívunk természetes kerti tónak?

- A „természetes tavat” idézőjelbe kell tenni, hiszen a víz „megtartására” muszáj fóliát használnunk, a fenntartására pedig egy szivattyút, és a kialakítástól függően perforált dréncsövet. Ugye egy otthoni tónál azért az is elvárás, hogy tiszta legyen, ne legyen iszapos, és aránylag áttetsző legyen a víz. A szerencsésebbek, akiknek a telkén van forrás, készíthetnek természetes tavat is, egy meder kialakításával. Azonban ez nem tartható fenn olyan könnyen, hisz a növényeket, amiket telepítünk, a medernek a földjébe ültetjük, ez által kevésbé hatékonyan látják el a víz „szűrését”. A másik probléma, hogy a telken levő forrás biztosan nem nagy vízhozamú, ami pedig nem végzi kellőképpen a vízcserét. Ez által iszap is felhalmozódik, és algásodni fog, zavaros lesz...

Bármilyen talajon megépíthető egy "természetes tó"? Milyen talajelőkészítést igényel?

- Igen, bármilyen talajon megépíthető, hiszen fólia kerül bele, és ez akadályozza meg a víz elszivárgását. Köves, sóderos talajon több odafigyelést igényel, és akár többrétegű geotextilt kell alkalmazni, hogy ne sérüljön a fóliánk.

Ha terítünk alá fóliát, milyet ajánlanál?

-Egy nagy tóhoz mindenképpen tófóliát. Ezek különböző vastagságban kaphatók, és a tó méretétöl függően kell kiválasztani a megfelelő vastagságút.
- Az első kerti halastavamban viszont sima mezőgazdasági fólia van. Mikor ezt megépítettem, nem volt tudomásom tófóliáról. 25 évvel ezelőtt még nem volt ennyi infó a neten. Következő tavasszal szétszedtem, bővítés céljából. Ekkor tapasztaltam azt hogy eliszaposodott a meder a fólia alatt, olyan volt mint az agyag...mert kilyukadt a fólia. Vásároltam geotextilt, de tófóliát nem, mert drága volt nagyon. Gondoltam a geotextil megvédi a kilyukadástól, igy jó lesz a mezőgazdaságii fólia is. Nem így történt. A következő évben a fólia az én hibámból kilyukadt, és elfolyt a víz. A sekélyvízű zónánál keletkezett egy lyuk. Látszott a talajon hogy nagyon vizes, sáros... de nem iszapolódott el, mert a geotextil meggátolta az eliszapolódást. Tavaszig napi egyszer utánatöltöttünk. Tavasszal ismét szétszedtem, a geotextilt kivettem, és ugyanazt a fóliát, ami lyukas volt, visszatettem. Közel egy hónapig utántöltöttem a tavat... naponta, kétnaponta, aztán megszűnt a szivárgás. És tökéletes volt 15 évig... aztán szét lett szedve, mert bővítettem, de most sem vettem tófóliát, hanem a sima fekete mezőgazdasági fóliát vettem meg hozzá. Itt kezdődött a kísérletezgetés, egy önfenntartó tóval.

A természetes tó tényleg tud önműködő lenni? Van ennek valamilyen konkrét feltétele? Gondolok itt növény- és állatvilágra, minimum területre, minimum élységre.                      

-Igen, tényleg tud önműködő lenni. Itt most mindenféle gépezet nélküli tóról beszélünk, persze vannak feltételei! Nem lehet töménytelen mennyiségű halat telepíteni, nem tűzheti egész nap a Nap sem. Mondják azt is, hogy minél nagyobb egy tó, annál könnyebb a fenntartása. Nos, ezzel nem értek egyet, mert minél nagyobb egy tó, annál nagyobb növényzóna kell a biológiai egyensúlyhoz, mert ugye itt egy mesterségesen kialakított tóról beszélünk, ahol nincs folyamatos vízcsere, de a természetet utánozva, „természetesen” szeretnénk fenntartani. Átlagos mélységgel kell számolni, ami 120 cm. Ennél a vízmélységnél egy 3*2 méter területű tónál sekély- és mocsárzónát 15-25 cm kaviccsal feltöltve, és azt beültetve, önfenntartó lesz a tó, ha a nap csak reggel és délután éri, nincs túltelepítve hallakkal, és nem etetjük a halakat ész nélkül, és nincs a közelében olyan fa, aminek a levelei állandóan belehullanak. Ennél nagyobb területű tavaknál már számolhatunk azonos méretű növényzónával. Tehát egy 6*5 méteres tóhoz 6*5 méteres növényrész szükséges. Szivattyú alkalmazásával a növényzóna csökkenthető.

El lehet érni tehát a tisztítóberendezés kihagyását?

- Igen el, ahogy az előző pontban leírtam. A halakról nem írtam bővebben, mert nekem a hal nem annyira fontos. Ezért nem tudok tapasztalati tanácsot adni, hogy mennyi az ajánlott, mennyit etessünk stb. Az biztos, hogy amikor megépítettem a tavat, pár darab aranyhalat, és pár darab kárászt tettem bele. Én nem etettem őket, mert azt mondtak nem kell. Szépen meg is voltak. Aztán elszaporodtak, és Édesapám telerakta pontyokkal, és szórta nekik bele a kukoricadarát. Szépen bezöldült a víz, csúnya lett. És itt kezdődött a kísérletezgetés, mostmár a halakkal.

Mire van szükségünk, ha ilyen tavat szeretnénk építeni házilag?

- Ha valóban költségmentes és - a tófóliát leszámítva- természetes tavat szeretnénk, akkor: fólia, kövek, növények - a fentebb említett módon.
- Jöjjön a kicsit bonyolultabb eset, a szivattyúval való keringetéses szűrés.
Erre akkor van szükség, ha sokat éri a nap, sok halat szeretnénk, illetve nagyon szép, tiszta vizet, például egy fürdőtó esetén. Ugyanúgy kialakítjuk a tavunk medrét, ugyanúgy kavicságyat készítünk a sekély és mocsári zónába, annyi különbséggel, hogy a kavics előtt perforált dréncsövet fektetünk le, és erre jön rá a kavics.

Balázs még rengeteg hasznos információt oszt meg velünk a jövő héten a szűrés részleteiről, várjuk a folytatást!

A beszélgetésben partnerem: Güth Balázs, a "Természetes" kerti tó, szűrőtó csoport alapítója.